Albánia elektromos áram termelése teljes mértékben vízienergián alapszik. Az ellátás ingadozó és gyakran bizonytalan, nagymértékben függ a környezeti körülményektől. Szárazabb időszakokban az országnak gyakran kell áramot importálnia, míg csapadékos időszakban exportálni is tud. Az energiaszektor liberalizálása az Energiaügynökség javaslatai nyomán 2018-ban megkezdődött.1

Az Energiaügynökséggel kötött megállapodásában a Kormány vállalta, hogy 2020-ra 38%-ra emeli a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiamixen belül. 2017-ben az érték 34,57% volt, ami visszaesést jelent a 2016-os 37,09%-hoz képest. Az érték legnagyobb részt a vízenergián alapszik. A kormányzat törekszik az energiaforrások diverzifikálására, a nap- és szélenergia- források magasabb kihasználására.2 

Albánia regionális összevetésben jelentős mértékű nyersolaj-tartalékokkal rendelkezik. Az országnak egyelőre nincs nemzetközi földgáz-összeköttetése. 

Bosznia elektromos áram igényének körülbelül kétharmadát szénerőművekből, a maradékot pedig vízierőművekből fedezi.3 A rendelkezésre álló kapacitás – a vízierőművek megfelelő teljesítménye esetén – jelentősen meghaladja a belföldi igényeket, így a felesleget exportálható. A vízierőművek teljesítménye ingadozó, nagyban ki van szolgáltatva az időjárási viszonyoknak.

A kormány tervei között szerepel 5-7 új szénerőmű és számos nagy és kis teljesítményű vízierőmű építése.4  

Az "Energy Community Treaty" keretében Bosznia vállalta, hogy 2020-ig 40%-ra növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának az arányát, 2017 végére ez 35,9% volt. A viszonylag magas arány alapvetően a vízierőműveknek és a fatüzelésű lakossági fűtésnek köszönhető.5

Észak-Macedónia energia ellátását fosszilis energiahordozókon és vízi energián túl biztosítja elektromos áram-import biztosítja. A helyben megtermelt energia körülbelül 60%-át lignit-alapú, erősen szennyező hőerőművekben állítják elő. Az energiamixen belül viszonylag magas a vízi energia aránya (kb. 30%).6 Az ország Bulgárián keresztül importál orosz földgázt, amelyet a helyi ipar használ fel. Érdemi elosztó-rendszer nem épült ki. A köz- és lakóépületek fűtése kiépített távfűtés hiányában 90%-ban egyedi fűtéssel valósul meg. Ez jellemzően fosszilis tüzelőanyagokkal történik.7  

Észak-Macedónia 2017-ben módosította az Energiaügynökséggel kötött megállapodását, melynek értelmében a felhasznált energia 28%-a helyett 24%-át állítaná elő megújuló forrásokból 2020-ban. A 2030-as cél 28%-ot határoz meg.8 

Az ország nemzetileg meghatározott hozzájárulásait tartalmazó dokumentum szerint az energiamixen belül jelentősen emelkedne a megújuló energiaforrások aránya (különösen vízerőművek és szélerőművek által).910 

Koszovó elektromos áram ellátását teljes egészében két lignit alapú erőmű biztosítja. Az erőművek rendkívül szennyező módon működnek. Az ország lignit-alapú energiaellátása várhatóan a jövőben is fennmarad, ugyanis Koszovó jelentős lignit-készlettel rendelkezik. A szomszédos országokkal nincs, vagy nagyon limitált az energetikai összeköttetés. Az elektromos hálózat elavultsága miatt gyakoriak az áram-kimaradások. A térség többi országával szemben Koszovóban elhanyagolható mértékű a vízenergia kiaknázása.

A lakosság döntő hányada fosszilis tüzelőanyagokkal fűti otthonát, ami nagy mértékben hozzájárul a levegőminőség romlásához.11

Montenegró energiaigényének legnagyobb részét egy lignit alapú hőerőmű és két nagy méretű vízerőmű fedezi. Ezen túlmenően több kisebb kapacitású vízerőmű is üzemel az országban. A kapacitás körülbelül 25%-át biztosítja a hőerőmű, a többit jórészt a vízerőművek állítják elő. Ez – Albániához hasonlóan – Montenegrót is különösen kiszolgáltatottá teszi a vízjárással, csapadékmennyiséggel, végső soron a klímaváltozás hatásaival szemben. Szárazabb időszakokban az ország elektromos áram importra szorul. A kormány tervei között szerepel több kis méretű vízerőmű és szélfarm telepítése. Montenegró nem importál földgázt, nem is rendelkezik az ehhez és a földgáz célba juttatásához szükséges infrastruktúrával.12

Montenegró az Energiaügynökséggel kötött megállapodásban 2020-ig a felhasznált energia 33-nak kellene megújuló forrásokból származnia (a megállapodás 2009-es megkötésekor az érték 39,4% volt). Az Eurostat adatai szerint Montenegró már 2016-ban 41,6%-os értéket tudott felmutatni. Ez nagyrészt a felhasznált biomassza mennyiségének revíziójából és a legtöbb energiát felhasználó KAP alumínium üzem leállásából fakadt. A vízenergia kiszámíthatatlan rendelkezésre állásából fakadóan az érték időszakonként változhat. Az Energiaügynökség megjegyzi, hogy a megállapodás óta elenyésző mértékben állt rendszerbe új megújuló energiaforrás.13 

Szerbia elektromos áram igényének körülbelül 70%-át szénerőművekből, a maradékot pedig vízierőművekből fedezi. A megújuló energiaforrások felhasználásának aránya meglehetősen alacsony, a kormány tervei a jövőre nézve alapvetően szén-alapú energiatermelést preferálják.14

Az "Energy Community Treaty" keretében Szerbia vállalta, hogy 2020-ig 27%-ra növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának az arányát, 2017 végére ez 20,60% volt. A kormány tervei között szerepel több szélerőmű rendszerbe állítása 2020-ra.15 Felmérések szerint jelentős kihasználatlan potenciál van a mezőgazdasági biomassza és a vízenergia terén.16

Források:

  1. https://www.energy-community.org/implementation/Albania.html; 2019. 09. 09
  2. https://bankwatch.org/beyond-coal/energy-sector-in-albania; 2019. 08. 12.
  3. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-bosnia-and-herzegovina; 2019. 08. 13.
  4. Bosnia and Herzegovina Foreign Investment Promotion Agency: Bosnia and Herzegovina Energy Sector, 2015.
  5. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-bosnia-and-herzegovina; 2019. 08. 13.
  6. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-macedonia; 2019. 09. 09.
  7. Strategy for Energy Development in the Republic of Macedonia Until 2030.
  8. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-macedonia; 2019. 09. 09.
  9. Intended Nationally Determined Contributions – Submission by the Republic of Macedonia, 4 August2015.
  10. Intended Nationally Determined Contributions – Republic of Macedonia – Background Document
  11. https://www.worldbank.org/en/country/kosovo/brief/energy-in-kosovo; 2019. 09. 04.
  12. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-montenegro; 2019. 09. 09.
  13. Energy Community – Montenegro; https://www.energy-community.org/implementation/Montenegro.html; 2019. 09. 09.
  14. Energy Sector Development Strategy of the Republic of Serbia for the period by 2025 with projections by 2030
  15. Progress Report on the Implementation of the National Renewable Energy Action Plan of the Republic of Serbia for 2016 and 2017; The Ministry of Minig and Energy of Serbia
  16. Energy Sector Development Strategy of the Republic of Serbia for the period by 2025 with projections by 2030