Célországok

Albánia

Frissítve: 2020. július

Frissítve: 2019. október

Nemzetközi fejlesztési intézmények jelenléte:

EU előcsatlakozási alapok 2018-2020:

EBRD:

EIB:

WBG:

Párizsi egyezmény:

Albánia 2016 áprilisában csatlakozott a Párizsi Egyezményhez. A „tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások” (INDC) szerint Albánia a bázis évnek tekintett 1990-es kiindulási évből számított 2030-as várható értékhez képest 11,5%-kal fogja csökkenteni szén-dioxid kibocsátását 2030-ra. A cél teljesítését Albánia az energetika és az ipari szektor területén végrehajtott lépésekkel tervezi végrehajtani.¹³

Szektorális áttekintés:

Vízgazdálkodás

Albánia európai összevetésben is igen jelentős vízkészlet felett rendelkezik, ami várhatóan hosszú időre fedezni tudja a lakosság szükségleteit. A lakosság körülbelül 77%-nak van hozzáférése vezetékes ivóvízhez és 64%-nak szennyvíz elvezető rendszerhez. A szennyvíz körülbelül 13%-a kerül szennyvíz-kezelő rendszerbe. Az ország négy működő szennyvíz-kezelő telephelye közül egy felel meg a magasabb szintű környezetvédelmi előírásoknak.  Általános jellemző, hogy az ország ivó- és szennyvíz infrastruktúrája is elavult, felújításra szorul. A vízgazdálkodás terén jelentős problémát jelentenek az illegális vízvételezések. Becslések szerint 20134-ban a teljes éves vízellátás 67%-a ellentételezés nélkül zajlott.¹⁴

Hulladékkezelés

Albániában a hulladékkezelés alacsony szervezettségű és hatásfokú. A lakossági hulladékot jobbára csak a városokban szállítják el. A szemétlerakók a legtöbbször ellenőrizetlen körülmények között működnek. A keletkező hulladék mennyiségéhez képest elenyésző mértékű az újrahasznosítás. A hiányos monitoring rendszer miatt csak elnagyolt becslések vannak a keletkező hulladék mennyiségét és kezelését illetően. Hosszú távú cél többek között a rendezetlen hulladéklerakók rehabilitációja, újrahasznosítás bevezetése.¹⁵

Energetika

Albánia elektromos áram termelése teljes mértékben vízienergián alapszik. Az ellátás ingadozó és gyakran bizonytalan, nagymértékben függ a környezeti körülményektől. Szárazabb időszakokban az országnak gyakran kell áramot importálnia, míg csapadékos időszakban exportálni is tud. Az energiaszektor liberalizálása az Energiaügynökség javaslatai nyomán 2018-ban megkezdődött.¹⁶

Az Energiaügynökséggel kötött megállapodásában a Kormány vállalta, hogy 2020-ra 38%-ra emeli a megújuló energiaforrások arányát a teljes energiamixen belül. 2017-ben az érték 34,57% volt, ami visszaesést jelent a 2016-os 37,09%-hoz képest. Az érték legnagyobb részt a vízenergián alapszik. A kormányzat törekszik az energiaforrások diverzifikálására, a nap- és szélenergia- források magasabb kihasználására.¹⁷

Albánia regionális összevetésben jelentős mértékű nyersolaj-tartalékokkal rendelkezik. Az országnak egyelőre nincs nemzetközi földgáz-összeköttetése.

Erdőgazdálkodás

Albániában az erdőgazdálkodás jellemzően a helyi önkormányzatok felügyelete alatt zajlik. A tulajdoni viszonyok sok esetben rendezetlenek, a hasznosítás sok esetben informális körülmények között zajlik. Nincs központi erdőgazdálkodási stratégia, sem monitoring rendszer.¹⁸

Városi környezet

Albánia lakossága a viszonylag szűk tengerparti sávra összpontosul. Emiatt különösen fontos a városok klímaváltozás elleni felkészítése a köz- és lakóépületek felújításával, szigetelésével, zöldfelületek arányának növelésével. Az ország energiahatékonysági akcióterve a lakó- és középületek felújításával és a szállítmányozás modernizálásával kívánja javítani az energiahatékonysági mutatóit.¹⁹

Magyar jelenlét:

A gazdasági kapcsolatokban rejlő potenciál ellenére Albániával meglehetősen korlátozottak a külkereskedelmi kapcsolataink. A 2018-as évben az exportált áruk összértéke 27,5 milliárd forint körüli értékre rúgott. Ebből a legnagyobb arányban a vegyipari termékek (27%), gépek (25%) és járművek (18%) voltak.

Források:

1. CIA World Factbook; https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/al.html; 2019.09. 09.
2. The World Bank database; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=AL; 2020.07.24.
3. World Bank Data Center; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=AL; 2020.07.24.
4. IMF World Economic Outlook, 2020
5. IMF Article IV report 2019
6. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/countries/detailed-country-information/albania_en; 2019.09.09.
7. ttps://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/instruments/funding-by-country/albania_en ; 2019. 09. 09.
8. https://www.ebrd.com/albania-data.html ; 2019. 09. 10.
9. https://www.eib.org/en/projects/loans/index.htm ; 2019. 09. 09.
10. http://pubdocs.worldbank.org/en/555781555015319241/Albania-Snapshot-Apr2019.pdf; 2019. 09. 09.
11. https://www.worldbank.org/en/country/albania/overview; 2019. 09. 09.
12. WBG, Albania Country Partnership framework 2015-2019
13. ntended Nationally Determined Contributions – Submission by Albania
14. https://sos.danubis.org/eng/country-notes/albania/ ; 2019.09.09.
15. European Environment Agency,Country Fact Sheet Albania, September 2018.
16. https://www.energy-community.org/implementation/Albania.html; 2019. 09. 09
17. https://bankwatch.org/beyond-coal/energy-sector-in-albania; 2019. 08. 12.
18. Eurasian Journal of Forest Science, Assessing Forest Governance in Albania; October 2018. https://dergipark.org.tr/download/article-file/660640
19. https://www.energy-community.org/implementation/Albania/EE.html; 2019. 09. 09.

Bosznia-Hercegovina

Frissítve: 2020. július

Frissítve: 2019. október

Nemzetközi fejlesztési intézmények jelenléte:

EU előcsatlakozási alapok 2018-2020:

EBRD:

EIB:

WBG:

Párizsi egyezmény:

Bosznia-Hercegovina 2016 áprilisában csatlakozott az egyezményhez. A „tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások” (INDC) szerint Bosznia a bázis évnek tekintett 1990-es kiindulási évből számított 2030-as várható értékhez képest 2%-kal fogja csökkenteni szén-dioxid kibocsátását 2030-ra.A leadott dokumentumban a kormány megjegyzi, hogy az érték az önálló erőfeszítésekre vonatkozik. Nemzetközi támogatás esetén 3%-os csökkentés is lehetséges. Ennek érdekében a kormány a meglévő fosszilis erőművek modernizálását, szélfarmok létesítését, a meglévő távfűtési rendszerek felújítását és a középületek energiahatékonysági felújítását tervezi.¹⁴

Szektorális áttekintés:

Vízgazdálkodás

Bosznia-Hercegovina jelentős vízkészlettel rendelkezik. Területének nagy része a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Folyó vizekben gazdag, amelyek közül több is országon belül ered. A klímaváltozás hatásai miatt a folyók vízhozama ingadozó, ami kockázati tényezőt jelent az ivóvíz-ellátás, az energiatermelés és a mezőgazdaság szempontjából is.

Az ország ivó- és szennyvíz ellátó infrastruktúrája és vízminőség monitoring rendszere egyaránt leromlott állapotban van a 90-es évek háborúi, illetve a hiányos karbantartás miatt. A lakosság legnagyobb részének van hozzáférése az ivóvíz-ellátó rendszerhez. Az ivóvíz minősége alacsony, magas a szennyeződés mértéke, a monitoring rendszer pedig hiányos.¹⁵

A szennyvíz kezelése terén Bosznia a 70-es 80-as években kialakított, mostanra elavult  és elhanyagolt állapotú infrastruktúrára támaszkodik. A lakossági és ipari szennyvíz legnagyobb része (több, mint 95%)¹⁶ kezelés nélkül kerül felszíni vizekbe, víznyelőkbe, így az érintett felszíni vizek és földalatti vízbázis egyaránt erősen szennyezettek.

Becslések szerint az ivóvíz ellátás és a szennyvíz-kezelés terén hozzávetőlegesen 3,6 milliárd euró beruházásra lesz szükség a 2035-ig terjedő időszakban ahhoz, hogy az ország megfeleljen az EU előírásainak.¹⁷

Hulladékkezelés

Bosznia-Hercegovinában a központi hulladékgyűjtő szolgáltatók a lakosság körülbelül 75%-át látják el, az összegyűjtött hulladék kétharmada pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakókba kerül.¹⁸ Az ellátás nélküli településeken a lakosság jellemzően illegális hulladéklerakókat használ. A hulladék újrahasznosítására gyakorlatilag nem kerül sor.¹⁹

A monitoring rendszer és az adatgyűjtés nehézkes, a hulladékkezelés felügyeletével kapcsolatos feladatok megoszlanak a szövetségi és az állami szintű kormányzatok között. A hulladékkezelést jellemzően települési szinten szerveződő vállalatok végzik. Jelenleg 6 környezetvédelmi szempontból megfelelő regionális hulladéklerakó telep üzemel, további kettő pedig építés alatt áll. Felmérések szerint 10 hulladéklerakó lefedné az ország igényeit. A hiányos monitoring rendszer miatt az illegális hulladéklerakók számát illetően csak becslések vannak.²⁰

Energetika

Bosznia elektromos áram igényének körülbelül kétharmadát szénerőművekből, a maradékot pedig vízierőművekből fedezi.²¹ A rendelkezésre álló kapacitás – a vízierőművek megfelelő teljesítménye esetén – jelentősen meghaladja a belföldi igényeket, így a felesleget exportálható. A vízierőművek teljesítménye ingadozó, nagyban ki van szolgáltatva az időjárási viszonyoknak.

A kormány tervei között szerepel 5-7 új szénerőmű és számos nagy és kis teljesítményű vízierőmű építése.²²

Az „Energy Community Treaty” keretében Bosznia vállalta, hogy 2020-ig 40%-ra növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának az arányát, 2017 végére ez 35,9% volt. A viszonylag magas arány alapvetően a vízierőműveknek és a fatüzelésű lakossági fűtésnek köszönhető.²³

Erdőgazdálkodás

Bosznia- Hercegovina erdősültsége európai viszonylatban kiemelkedően magas, több mint 60%-os. Az erdők legnagyobb része állami tulajdonban van.

A klímaváltozás hatásai miatt és az elégtelen erdőgazdálkodás miatt is gyakoriak az erdőtüzek. Az erdőgazdálkodás esetében kiemelt problémát jelentenek a háború során telepített aknamezők, amelyek sok esetben máig ellehetetlenítik a felderítetlen és elaknásított területek megközelítését és használatát. Az aknamentesítés pénzügyi és kapacitásbeli okokból is lassan halad, óvatos becslések szerint is legalább 30 évet vehet igénybe az ország mentesítése.²⁴

Városi környezet

Az ország földrajzi fekvése és vízrajza miatt nagy mértékben ki van téve a klímaváltozás hatásainak. Különösen nagy problémát jelent a csapadék szélsőséges megoszlása, ami egyre gyakoribb és súlyosabb szárazságokat és árvizeket okoz. A kormány prioritásai között szerepel a felkészülés és a katasztrófa-elhárítás valamint a regionális együttműködés fejlesztése.²⁵

Boszniában európai összevetésben kiemelkedően súlyos problémát jelent a légszennyezés, ami az ország nagyobb, iparosodott városaiban koncentrálódik. A legnagyobb kibocsátók a nehézipar és a szénerőművek.
Bosznia lakosságának körülbelül 80%-a városokba koncentrálódik. A középületek és lakossági épületek legnagyobb része elöregedett, energetikai szempontból alacsony hatásfokú.

MAGYAR JELENLÉT:

2018-ban Bosznia-Hercegovina a Nyugat-Balkán országai közül Szerbia után a második legfontosabb export-, import- és kereskedelmi partnerünk volt. Az exportált áruk összértéke meghaladta a százmilliárd forintot. A teljes termékkörön belül kiemelkedő arányt képviseltek a vegyipari termékek (23%), illetve a gépek és villamossági cikkek (14%).

Források:

1. CIA World Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bk.html; 2019.08.13.
2. World Bank Data Center; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=BA; 2020.07.24.
3. World Bank Data Center;https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=AL-BA-XK-ME-RS-MK; 2020.07.24.
4. IMF World Economic Outlook, 2020
5. IMF Staff Report for the Bosnia & Herzegovina Article IV Consultations, 2017.
6. IMF Staff Report for the Bosnia & Herzegovina Article IV Consultations, 2017.
7. EBRD Transition Report 2018-2019, Bosnia&Herzegovina
8. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/countries/detailed-country-information/bosnia-herzegovina_en; 2019. 08. 13.
9. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/instruments/funding-by-country/bosnia-herzegovina_en; 2019. 08. 13.
10. https://www.ebrd.com/bosnia-and-herzegovina-data.html ; 2019. 08. 13.
11. EIB: https://www.eib.org/en/projects/loans/index.htm?countries=BA; 2019. 08. 13.
12. https://www.worldbank.org/en/country/bosniaandherzegovina/overview; 2019. 08. 13.
13. WBG, Bosnia and Herzegovina Country Partnership framework
14. Intended Nationally Determined Contributions – Submission by Bosnia and Herzegovina,
15. WBG, Water and Wastewater Services in the Danube Region, Bosnia & Herzegovina Country Note, 2015
16. WBG, Water and Wastewater Services in the Danube Region, Bosnia & Herzegovina Country Note, 2015
17. WBG, Water and Wastewater Services in the Danube Region, Bosnia & Herzegovina Country Note, 2015
18. Mehmed Cero, Irem Silajdžic, Sanda Midžic Kurtagic: Waste Management in Bosnia and Herzegovina – Current Situation and Perspectives, 2018
19. European Environment Agency, Bosnia and Herzegovina Country Fact Sheet, September, 2018.
20. Mehmed Cero, Irem Silajdžic, Sanda Midžic Kurtagic: Waste Management in Bosnia and Herzegovina – Current Situation and Perspectives, 2018
21. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-bosnia-and-herzegovina; 2019. 08. 13.
22. Bosnia and Herzegovina Foreign Investment Promotion Agency: Bosnia and Herzegovina Energy Sector, 2015.
23. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-bosnia-and-herzegovina; 2019. 08. 13.
24. UN-FAO: The Forest Sector in Bosnia and Herzegovina, January 2015
25. Global Facility for Disaster Reduction and Recovery, https://www.gfdrr.org/en/bosnia-and-herzegovina; 2019.08.15.

Koszovó

Frissítve: 2020. július

Frissítve: 2019. október

Nemzetközi fejlesztési intézmények jelenléte:

EU előcsatlakozási alapok 2018-2020:

EBRD:

EIB:

WBG:

Párizsi egyezmény:

Koszovó nem csatlakozott az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez, de az Energiaügynökséggel kötött egyezmény alapján lépéseket kell tennie a klímaváltozás lassítása és hatásainak mérséklése érdekében. Az ország klímaváltozási stratégiája mindazonáltal a  Párizsi Egyezmény előírásait is figyelembe vételével készült el.¹⁴

Szektorális áttekintés:

Vízgazdálkodás
Koszovó felszíni és földalatti vízkészlete regionális összevetésben egyaránt korlátozott mértékű. Az ország területén lévő folyók legnagyobb része helyben ered, tengeri kijárata nincs. A lakosság vízellátottsága magas mértékű, az infrastruktúra azonban elavult, felújításra szorul. Az ivóvíz-ellátás nagy részét öt víztározó biztosítja, amelyek vízminősége megfelelő, de a hiányos szennyvíz-kezelés miatt magas a szennyeződés kockázata. A vízellátás hosszú távú biztonsága kockázatos, az ország földrajzi adottságai, a klímaváltozás hatásai és a szennyezési problémák miatt mennyiségi hiányosságok jelentkezhetnek a jövőben.¹⁵

A lakosság körülbelül 73%-nak van hozzáférése szennyvíz-elvezető rendszerhez. A városi területeken közel 100%-os, míg vidéken 57% körüli az arány. Az országban mindössze egy szennyvíztisztító telep működik, így a szennyvíz legnagyobb része kezeletlen marad. Az ipari szennyvíz egy része szintén kezelés nélkül kerül a felszíni vizekbe.¹⁶

Az ország 2017-2035 közötti időszakra szóló vizes stratégiája összesen 1,1 milliárd euró összértékű beruházási szükségletet azonosít, ami ahhoz szükséges, hogy a koszovói vízgazdálkodási szektor megfeleljen az EU-s előírásoknak.

Hulladékkezelés

A koszovói kormányzat értékelése szerint az országban a lakossági és az ipari hulladék kezelése sem megfelelő. A működő hivatalos hulladékgyűjtők nem felelnek meg a környezetvédelmi követelményeknek és nagy az illegális hulladéklerakók száma is. A városokban a hulladék szinte 100%-át szervezetten gyűjtik, míg a vidéki területeken mindössze 35% körüli az arány.

Koszovó 2013-2022-es időszakra szóló hulladékkezelési stratégiája szerint az időszak végéig körülbelül 135 millió euró beruházásra van szükség a kijelölt fejlesztési szükségletek teljesítéséhez. A stratégia szerint az összeg körülbelül 50%-át közpénzből, a fennmaradót pedig egyéb (magán szereplők, nemzetközi donorok) forrásokból kellene fedezni.¹⁷

Energetika

Koszovó elektromos áram ellátását teljes egészében két lignit alapú erőmű biztosítja. Az erőművek rendkívül szennyező módon működnek. Az ország lignit-alapú energiaellátása várhatóan a jövőben is fennmarad, ugyanis Koszovó jelentős lignit-készlettel rendelkezik. A szomszédos országokkal nincs, vagy nagyon limitált az energetikai összeköttetés. Az elektromos hálózat elavultsága miatt gyakoriak az áram-kimaradások. A térség többi országával szemben Koszovóban elhanyagolható mértékű a vízenergia kiaknázása.

A lakosság döntő hányada fosszilis tüzelőanyagokkal fűti otthonát, ami nagy mértékben hozzájárul a levegőminőség romlásához.¹⁸

Az Energiaügynökséggel kötött megállapodás értelmében Koszovó 2020-ig a felhasznált energia 25%-át állítaná elő megújuló forrásokból.¹⁹

Erdőgazdálkodás

Koszovó 40%-át erdők borítják, amelyek gazdasági kihasználtsága meglehetősen alacsony.  Problémát jelent az illegális fakitermelés és az egyre gyakoribbá váló nyári hőhullámok által indukált erdőtüzek.²⁰

Városi környezet

A koszovói ingatlanok legnagyobb része (kb. 65%) – a régió többi országához hasonlóan – alacsony minőségű hőszigeteléssel van felszerelve.²¹ A köz- és lakóépületek felújítása jelentős mértékben csökkenthetné a felhasznált energia mértékét.

Magyar jelenlét:

2018-ban Koszovóval a Nyugat-Balkán többi országához képest meglehetősen alacsony intenzitásúak voltak a kereskedelmi kapcsolataink. Az exportált áruk összértéke kicsivel haladta meg a 17 milliárd forintot. A teljes termékkörön belül kiemelkedő arányt képviseltek a gépipari (31%), illetve a gépek, az élő állatok, állati termékek (13%) és a vegyipari termékek (11%).

Források

1. CIA World Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/kv.html; 2019.08.31.
2. World Bank Data Center;https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=XK; 2020.07.24. 
3. World Bank Data Center; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=XK; 2020.07.24.
4. IMF World Economic Outlook, 2020
5. IMF Staff Report for the Republic of Kosovo Article IV Consultations, 2018.
6. EBRD Transition Report 2018-2019, Kosovo
7. IMF Staff Report for the Republic of Kosovo Article IV Consultations, 2018.
8. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/countries/detailed-country-information/kosovo_en; 2019. 08. 30.
9. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/instruments/funding-by-country/kosovo_en ; 2019. 08. 30.
10. https://www.ebrd.com/kosovo-data.html; 2019. 08. 30.
11. EIB: https://www.eib.org/en/projects/loans/index.htm?countries=BA# ; 2019. 08. 30.
12. https://www.worldbank.org/en/country/kosovo/overview  2019. 08. 30.
13. WBG, Kosovo Country Partnership framework
14. Republic of Kosovo National Climate Change Strategy 2018-2020
15. Danube Water Program – Kosovo Country Note, https://sos.danubis.org/eng/country-notes/kosovo/; 2019. 09. 02.
16. Water Strategy of Kosovo, 2017-2036
17. Strategy of the Republic of Kosovo on Waste Management 2013-2022
18. https://www.worldbank.org/en/country/kosovo/brief/energy-in-kosovo; 2019. 09. 04.
19. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-kosovo; 2019. 09. 04.
20. FAO – Kosovo Forest Policy, http://www.fao.org/forestry/policy/84079/en/ ; 2019. 09. 04.
21. Efficiency for Development: Economics of Energy Efficiency in Kosovo; 2014.

Észak-Macedónia

Frissítve: 2020. július

Frissítve: 2019. október

Nemzetközi fejlesztési intézmények jelenléte:

EU előcsatlakozási alapok 2018-2020:

EBRD:

EIB:

WBG:

Párizsi egyezmény:

Észak-Macedónia a kormány 2015. július 28-i döntése alapján csatlakozott a Párizsi Egyezményhez. A „tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások” (INDC) szerint Észak-Macedónia a bázis évnek tekintett 1990-es kiindulási évből számított 2030-as várható értékhez képest 30%-kal fogja csökkenteni CO2 kibocsátását 2030-ig. A jelentősebb csökkentéssel járó forgatókönyv 36%-os csökkenést irányoz elő. A szén-dioxid-kibocsátás az ország üvegházhatású gáz kibocsátásnak 80%-át teszi ki, az alábbi szektorok kiemelt hozzájárulásával: energetika, szállítmányozás és a köz- és lakossági épületek. A kormány jelentése szerint a 2015-2030-ig tartó időszakban a kiindulási forgatókönyvhöz képest 4,2 milliárd euró beruházás igényt jelentene a mitigációs forgatókönyv, míg 4,5 milliárd eurót az ambiciózusabb változat.¹³

Szektorális áttekintés:

Vízgazdálkodás

Észak-Macedónia felszíni és földalatti vízkészlete az ország méreteihez és népességéhez viszonyítva kielégítő mértékű. Tengeri kijárata nincs. A lakosság vízellátottsága magas mértékű, az infrastruktúra azonban felújításra szorul. Az ivóvíz-ellátást nagyrészt felszín alatti vízforrásokból biztosítják. A felszíni és a felszín alatti vizek minőségére is kockázatot jelent az, hogy a lakossági és ipari szennyvíz legnagyobb része kezeletlenül kerül a környezetbe. A vizek monitoring rendszere kielégítő minőségű.¹⁴

A lakosság körülbelül 60%-nak van hozzáférése szennyvíz-elvezető rendszerhez. A szennyvíz-tisztító kapacitás körülbelül a lakosság 13%-át fedi le. Az ipari szennyvíz egy része szintén kezelés nélkül kerül a felszíni vizekbe.¹⁵

Becslések szerint körülbelül 0,5 milliárd euró összértékű befektetésre (ami nem tartalmazza a meglévő infrastruktúra fenntartását és felújítását) lenne szükség, hogy az ország vízgazdálkodása megfeleljen az EU előírásainak.¹⁶

Hulladékkezelés

A hulladékkezelés helyzete Észak-Macedónia a régió többi országához hasonló. A hulladékgyűjtő rendszer becslések szerint Észak-Macedónia – urbanizált – lakosságának körülbelül 70%-át fedi le (vidéken mindössze 10% körüli az arány).¹⁷ A hulladék elhelyezése, kezelése komoly hiányosságokat mutat. Az országban egyetlen engedéllyel rendelkező  hulladéklerakó működik, így a hulladék legnagyobb része kezeletlen, a környezetvédelmi normáknak nem megfelelő lerakókba kerül.¹⁸ Megfelelően kiépített és felügyelt lerakók hiányában monitoring rendszer sem működik, így a kormányzat hiányos adatokkal rendelkezik a szektorról. Komoly veszélyforrást jelentenek az ipari (bányászati) hulladéklerakók, amelyek számáról, elhelyezkedéséről és állapotáról szintén nincsenek pontos adatai a felügyeleti szerveknek.¹⁹

Energetika

Észak-Macedónia energia ellátását fosszilis energiahordozókon és vízi energián túl biztosítja elektromos áram-import biztosítja. A helyben megtermelt energia körülbelül 60%-át lignit-alapú, erősen szennyező hőerőművekben állítják elő. Az energiamixen belül viszonylag magas a vízi energia aránya (kb. 30%).²⁰ Az ország Bulgárián keresztül importál orosz földgázt, amelyet a helyi ipar használ fel. Érdemi elosztó-rendszer nem épült ki. A köz- és lakóépületek fűtése kiépített távfűtés hiányában 90%-ban egyedi fűtéssel valósul meg. Ez jellemzően fosszilis tüzelőanyagokkal történik.²¹

Észak-Macedónia 2017-ben módosította az Energiaügynökséggel kötött megállapodását, melynek értelmében a felhasznált energia 28%-a helyett 24%-át állítaná elő megújuló forrásokból 2020-ban. A 2030-as cél 28%-ot határoz meg.²²

Az ország nemzetileg meghatározott hozzájárulásait tartalmazó dokumentum szerint az energiamixen belül jelentősen emelkedne a megújuló energiaforrások aránya (különösen vízerőművek és szélerőművek által).^{23, 24}

Erdőgazdálkodás

Észak-Macedónia körülbelül 43%-át borítják erdők, ami regionális összevetésben viszonylag magas számnak tekinthető. Az erdőgazdálkodás és a faipar fontos szerepet tölt be az ország gazdaságában.²⁵ Az erdők körülbelül 90%-a köztulajdonban van. Az erdők monitoring rendszere jól kiépített.²⁶ A klímaváltozás várható hatásai – a fokozódó hőhullámok és elhúzódó száraz időszakok – jelentősen emelik az erdők leromlásának és az erdőtüzek kockázatát.²⁷

Városi környezet

Észak-Macedónia lakosságának körülbelül 57%-a él városi környezetben. A klímaváltozási előrejelzések szerint az ország – a régió többi országával egyetemben – fokozódó nyári hőhullámokkal, szárazsággal és egyenlőtlenül eloszló csapadékkal számolhat. Ez felértékeli a városi adaptációs lépések szükségszerűségét. Az ország fővárosa – Szkopje – önkormányzata 2017-ben fogadta el klíma-stratégiáját, amiben a klímaváltozás hatásaira reagálva javasol lépéseket.²⁸ Különösen a téli időszakban kritikus probléma a légszennyezés. Szkopje egész Európa egyik legszennyezettebb levegőjű fővárosa, melynek fő okai a szennyező lakossági fűtési rendszerek és a szállítmányozás.²⁹

A régió többi országához hasonlóan Észak-Macedóniában is jelentős mértékű energia-megtakarítást jelentene a köz-és lakossági épületek korszerűsítése, felújítása.³⁰

Magyar jelenlét:

2018-ban Észak-Macedónia Szerbia és Bosznia-Hercegovina után a harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk volt. Az exportált áruk összértéke meghaladta a 100 milliárd forintot. A teljes termékkörön belül kiemelkedő arányt képviseltek az építkezési alapanyagok (27%), a gépek (27%) és a járművek (16%).

Források:

1. CIA World Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/mk.html; 2019.09.07.
2. World Bank Data Center;https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=MK; 2020.07.24.
3. World Bank Data Center; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=MK; 2020.07.24.
4. IMF World Economic Outlook, 2020
5. WBG: Doing Business Report 2018., 2019.
6. IMF Staff Report for FYR Macedonia Article IV Consultations, 2018.
7. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/enlargement/republic-north-macedonia/ ; 2019. 09. 06.
8. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/instruments/funding-by-country/north-macedonia_en ; 2019. 09. 06.
9. https://www.ebrd.com/north-macedonia-data.html ; 2019. 09. 06.
10. EIB: https://www.eib.org/en/projects/loans/index.htm?countries=BA# ; 2019. 09. 06.
11. http://projects.worldbank.org/search?lang=en&searchTerm=&status_exact=Active%5eClosed&prodline_exact=GU%5ePE&countrycode_exact=MK; 2019. 09. 06.
12. WBG, North Macedonia Country Partnership framework
13. Intended Nationally Determined Contributions – Submission by the Republic of Macedonia, 4 August2015.
14. Water Strategy for the Republic of Macedonia - 2010
15. Danube Water Program – Water and Wastewater Services in the Danube Region – FYR Macedonia, 2015.  
16. Danube Water Program – Water and Wastewater Services in the Danube Region – FYR Macedonia, 2015.   
17. European Environment Agency – North Macedonia Country Fact Sheet September 2018;
18. https://balkangreenenergynews.com/macedonia-to-launch-tendering-for-establishment-of-waste-management-system-in-east-north-east-regions/; 2019.09.09.
19. Waste Management Straegy of the Republic of Macedonia 2008-2020.
20. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-macedonia; 2019. 09. 09.
21. Strategy for Energy Development in the Republic of Macedonia Until 2030.
22. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-macedonia; 2019. 09. 09.
23. Intended Nationally Determined Contributions – Submission by the Republic of Macedonia, 4 August2015.
24. Intended Nationally Determined Contributions – Republic of Macedonia – Background Document
25. Forests in the Republic of Macedonia; http://www.mkdsumi.com.mk/zasumite_en.php?s=1&page=3; 2019.09.09.
26. FAO – North Macedonia ready for national forest monitoring;http://www.fao.org/europe/news/detail-news/en/c/1194305/; 2019. 09. 09.
27. USAID – Climate Risk Profile – North Macedonia
28. Resilient Skopje – Climate Change Strategy, February 2017.
29. United Nations Environment Programme; https://www.unenvironment.org/news-and-stories/story/most-polluted-capital-europe-you-didnt-even-know-about?fbclid=IwAR3hxqNbAtZstc5fZIuriSAomWcdIvhkDtosji3wvNaot1hjEJogw8XkyK4; 2019. 09. 09.
30. Intended Nationally Determined Contributions – Republic of Macedonia – Background Document

Montenegró

Frissítve: 2020. július

Frissítve: 2019. október

Nemzetközi fejlesztési intézmények jelenléte:

EU előcsatlakozási alapok 2018-2020:

EBRD:

EIB:

WBG:

Párizsi egyezmény:

Montenegró 2016 áprilisában csatlakozott a Párizsi Egyezményhez. A „tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások” (INDC) szerint Montenegró a bázis évnek tekintett 1990-es kiindulási évből számított 2030-as várható értékhez képest 30%-kal fogja csökkenteni szén-dioxid kibocsátását 2030-ra.¹³ A cél teljesítése érdekében Montenegró jelentős beruházásokat tervez a vízienergia és a szélenergia hatékonyabb kihasználása és a magasabb energiahatékonyság érdekében. Becslések szerint 2017-2030-ig terjedő időszakban összesen körülbelül 1,7 milliárd euró beruházásra lesz szükség a célok teljesítéséhez.¹⁴

Szektorális áttekintés:

Vízgazdálkodás

Montenegró vízzel megfelelően ellátott ország, a vízforrásainak döntő hányada országon belül fakad. A felszíni és a felszín alatti vizek egyaránt jó minőségűek. Az ivóvíz nagy részét felszín alatti vízforrások biztosítják. A régiós átlagot meghaladva, a lakosság több mint 90%-nak van hozzáférése vezetékes ivóvízhez. A szennyvíz-elvezető rendszerek a lakosság 76%-át fedik le, míg az összes szennyvíz mindössze 18%-a kerül valamilyen szintű kezelésre.

Becslések szerint Montenegróban 2030-ig hozzávetőlegesen 640 millió euró beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy az ország vízellátása megfeleljen az EU-s irányelveknek. A források 2/3-át nemzetközi pénzügyi intézmények finanszírozásával, a maradékot pedig a központi költségvetés és helyi önkormányzatok költségvetésének terhére biztosítanák.¹⁵

Hulladékkezelés

Montenegróban a lakosság 76%-át fedi le valamilyen hulladékszállító szolgáltató, az elszállított hulladéknak körülbelül 40%-a kerül a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóba. A kormány tervei között szerepel négy új hulladékkezelő központ építése, ami elősegítené a hulladék megfelelő kezelését.¹⁶ A monitoring rendszer a régió többi országához hasonlóan hiányos, így nehéz pontos képet alkotni a kérdéskörről. Becslések szerint a keletkezett hulladék kevesebb mint 3%-a kerül újrahasznosításra.¹⁷

Energetika

Montenegró energiaigényének legnagyobb részét egy lignit alapú hőerőmű és két nagy méretű vízerőmű fedezi. Ezen túlmenően több kisebb kapacitású vízerőmű is üzemel az országban. A kapacitás körülbelül 25%-át biztosítja a hőerőmű, a többit jórészt a vízerőművek állítják elő. Ez – Albániához hasonlóan – Montenegrót is különösen kiszolgáltatottá teszi a vízjárással, csapadékmennyiséggel, végső soron a klímaváltozás hatásaival szemben. Szárazabb időszakokban az ország elektromos áram importra szorul. A kormány tervei között szerepel több kis méretű vízerőmű és szélfarm telepítése. Montenegró nem importál földgázt, nem is rendelkezik az ehhez és a földgáz célba juttatásához szükséges infrastruktúrával.¹⁸

Montenegró az Energiaügynökséggel kötött megállapodásban 2020-ig a felhasznált energia 33-nak kellene megújuló forrásokból származnia (a megállapodás 2009-es megkötésekor az érték 39,4% volt). Az Eurostat adatai szerint Montenegró már 2016-ban 41,6%-os értéket tudott felmutatni. Ez nagyrészt a felhasznált biomassza mennyiségének revíziójából és a legtöbb energiát felhasználó KAP alumínium üzem leállásából fakadt. A vízenergia kiszámíthatatlan rendelkezésre állásából fakadóan az érték időszakonként változhat. Az Energiaügynökség megjegyzi, hogy a megállapodás óta elenyésző mértékben állt rendszerbe új megújuló energiaforrás.¹⁹

Erdőgazdálkodás

Montenegró körülbelül 45%-át borítják erdők. Az erdőgazdálkodás és a faipar fontos szerepet tölt be az ország gazdaságában. Az erdők körülbelül 70%-a van köztulajdonban. A klímaváltozás várható hatásai – a fokozódó hőhullámok és elhúzódó száraz időszakok – jelentősen emelik az erdők leromlásának és az erdőtüzek kockázatát. Montenegróban már most is súlyos problémát jelentenek a szárazabb időszakokban kialakuló erdőtüzek.²⁰

Városi környezet

Montenegróban a lakosság 64%-a él városi környezetben. A kormány klímaváltozással kapcsolatos stratégiája több területen is javaslatot tesz a szükséges lépésekre vonatkozóan. Prioritást élvez többek között a köz- és lakóépületek energia-hatékonyabbá tétele, a környezetbarát energiatermelő megoldások elterjesztése és a szállítmányozás kibocsátási értékeinek csökkentése. Mindezek mellett a turizmus és a klímaváltozás kérdésköre is kulcskérdés az ország számára, révén ez a gazdaság egyik húzóágazata.²¹

Magyar jelenlét:

Montenegró – méreteiből is fakadóan – a legkisebb forgalmat bonyolító exportpartnerünk volt 2018-ban (kb. 14 milliárd forint). A teljes termékkörön belül kiemelkedő arányt képviseltek a vegyipari termékek (35%), a gépek (22%) és a járművek (13%).

Források:

1. CIA World Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/mj.html ; 2019.09.09.
2. World Bank Data Center; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=ME; 2020.07.24.
3. World Bank Data Center; https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=ME ; 2020.07.24.
4. IMF World Economic Outlook, 2020
5. IMF Staff Report for Montenegro Article IV Consultations, 2018.
6. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/countries/detailed-country-information/montenegro_en; 2019.09.-09.
7. https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication-credible-enlargement-perspective-western-balkans_en.pdf; 2019. 09. 09.
8. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/instruments/funding-by-country/montenegro_en; 2019. 09. 09.
9. https://www.ebrd.com/where-we-are/montenegro/data.html; 2019. 09. 06.
10. https://www.eib.org/en/projects/loans/index.htm ; 2019. 09. 09.
11. https://www.worldbank.org/en/country/montenegro/overview; 2019. 09. 09.
12. WBG, Montenegro Country Partnership framework
13. Intended Nationally Determined Contributions – Submission by Montenegro, September 2015.
14. The Paris Agreement and Montenegros INDC: Assessing the Environmental, Social, and Economic Impacts of Selected Investments; 2017.
15. Danube Water Program – Water and Wastewater Services in the Danube Region – Montenegro, 2015.
16. Zero Waste Montenegro;https://www.zerowastemontenegro.me/waste-management-status-montenegro; 2019.09.09.
17. European Environment Agency – Country Fact Sheet – Montenegro; September 2018.
18. https://bankwatch.org/beyond-coal/the-energy-sector-in-montenegro; 2019. 09. 09.
19. Energy Community – Montenegro; https://www.energy-community.org/implementation/Montenegro.html; 2019. 09. 09.
20. WWF – Study on Forestry and Nature Protection in Montenegro, 2011. 
21. Technology Needs Assessment for Climate Change Mitigation and Adaptation for Montenegro 2016-2020.

Szerbia

Frissítve: 2020. július

Frissítve: 2019. október

Nemzetközi fejlesztési intézmények jelenléte:

EU előcsatlakozási alapok 2018-2020:

EBRD:

EIB:

WBG:

Párizsi egyezmény:

Szerbia 2016 áprilisában csatlakozott a Párizsi Egyezményhez. A „tervezett nemzetileg meghatározott hozzájárulások” (INDC) szerint Szerbia a bázis évnek tekintett 1990-es kiindulási évből számított 2030-as várható értékhez képest 9,8%-kal fogja csökkenteni az üvegház hatású gáz kibocsátását 2030-ra.¹²

Szektorális áttekintés:

Vízgazdálkodás

Szerbia tengeri kijárat nélküli ország, területének nagy része a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Nagyobb folyói mind az országhatáron túlról lépnek be az országba. A szerb kormány 2016-ban fogadott el Vízgazdálkodási Stratégiát.

Súlyos, megoldandó problémát jelent többek között a lakossági és ipari szennyvíz kezelése, a mezőgazdasági szennyezések kiküszöbölése és a megfelelő monitoring program kialakítása. A szennyvíz kezelése terén Szerbia jelentős elmaradásban van a Bizottság elvárásaihoz képest. A lakosság körülbelül felének nincs hozzáférése központi szennyvíz-elvezető rendszerhez, a szennyvíz-kezelő létesítmények pedig szinte egyáltalán nem felelnek meg az EU-s előírásoknak. Becslések szerint a szennyvíz-kezelés terén hozzávetőlegesen 5 milliárd euró összértékű forrás szükséges ahhoz az előírásoknak.¹³

További nehézséget jelentenek a klímaváltozás hatásai miatt gyakran kiszámíthatatlan áradások, villámárvizek elleni védekezés.

Hulladékkezelés

A szerbiai hulladékkezelési szektort jellemző hiányos monitoring rendszer miatt magas az adatok pontatlansága. Becslések szerint a lakossági hulladék 80-85%-a kerül az EU-s előírásoknak nem megfelelő helyi hulladéklerakókba. A hulladék kezelése elmaradott, szelektálás, újrahasznosítás elhanyagolható mértékben jelenik meg (2016-os adatok szerint a lakossági hulladék 3%-a lett újrahasznosítva).

Szerbia már jelezte, hogy az esetleges 2025-ös csatlakozását követően 11 éves átmeneti periódust kér a 27. számú, környezetvédelemmel foglalkozó EU-csatlakozási fejezet előírásainak teljesítéséhez. Becslések szerint az előírások teljesítése 4 milliárd euró körüli forrást igényel.¹⁴

Energetika

Szerbia elektromos áram igényének körülbelül 70%-át szénerőművekből, a maradékot pedig vízierőművekből fedezi. A megújuló energiaforrások felhasználásának aránya meglehetősen alacsony, a kormány tervei a jövőre nézve alapvetően szén-alapú energiatermelést preferálják.¹⁵

Az „Energy Community Treaty” keretében Szerbia vállalta, hogy 2020-ig 27%-ra növeli a megújuló energiaforrások felhasználásának az arányát, 2017 végére ez 20,60% volt. A kormány tervei között szerepel több szélerőmű rendszerbe állítása 2020-ra.¹⁶ Felmérések szerint jelentős kihasználatlan potenciál van a mezőgazdasági biomassza és a vízenergia terén.¹⁷

Erdőgazdálkodás

Szerbia erdősültsége (29%) jelentősen elmarad a régió többi országától. További fontos különbség, hogy Szerbiában az erdők nagyobbik hányada (52%) magánkézben van.¹⁸ Általános probléma az erdősült területek leromlott állapota, ami csökkenti az időjárási szélsőségekkel szembeni ellenállóképességet.

Városi környezet

Szerbia nagyvárosai többfajta kihívással szembesülnek, melyek egy része az ország gazdasági-társadalmi adottságaiból, más része pedig a klímaváltozás erősödő hatásaiból fakad. A szerb környezetvédelmi ügynökség jelentése szerint 2017-ben a legtöbb nagyvárosban légszennyezettség határértékek (PM10, NO2, SO2) sok esetben rendkívül hosszan tartó túllépésére került sor. A legnagyobb kibocsátók az energetikai szektor, a szállítmányozás és a mezőgazdaság voltak.¹⁹ További jelentős problémát jelent telente a lakossági fűtés. Az épületek legnagyobb része gyengén szigetelt, a fűtést pedig egyedileg, gyakran nagymértékű károsanyag kibocsátással járó módon oldják meg.²⁰

Magyar jelenlét:

A Nyugat-Balkán országai közül Szerbia a legjelentősebb gazdasági partnerünk. 2018-ban a magyar kivitel meghaladta az 500 milliárd forintot. Ebből a legnagyobb részt az ásványi termékek (28%), a gépek (18%) és a vegyipari termékek (12%) tették ki.

Források:

1. CIA World Factbook, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ri.html; 2019.07.31.
2. World Bank Data Center, https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD?locations=RS; 2020.07.24.
3. World Bank Data Center, https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=RS ; 2020.07.24.
4. IMF World Economic Outlook, 2020
5. EBRD Transition Report 2018-2019, Serbia
6. IMF Staff Report For The 2019 Article IV Consultation And Second Review Under The Policy Coordination Instrument, July 2019.
7. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/instruments/funding-by-country/serbia_en; 2019. 08. 01.
8. https://www.ebrd.com/where-we-are/serbia/data.html; 2019. 08. 01.
9. EIB: The EIB in Serbia; https://www.eib.org/attachments/country/factsheet_serbia_2017_en.pdf;
10. https://www.worldbank.org/en/country/serbia/overview#2; 2019. 08. 01.
11. WBG, Republic of Serbia Country Partnership framework
12. Intended Nationally Determined Contributions – Submission by Serbia
13. Prof. Dr. Milan A. Dimkić; Dipl. Ing.Miodrag Milovanović, Dipl. Ing.: Serbian Water Management Strategy - Challenges of Water Management in a Non-EU Country, 2017.
14. Svetlana Jovanovic: Waste Management in Serbia – Problems, Challenges and Possible Solutions, https://balkangreenenergynews.com/waste-management-in-serbia-problems-challenges-and-possible-solutions/; 2019. július 31.
15. Energy Sector Development Strategy of the Republic of Serbia for the period by 2025 with projections by 2030
16. Progress Report on the Implementation of the National Renewable Energy Action Plan
    of the Republic of Serbia for 2016 and 2017; The Ministry of Minig and Energy of Serbia
17. Energy Sector Development Strategy of the Republic of Serbia for the period by 2025 with projections by 2030
18. Statistical Office of the Republic of Serbia – Bulletin: Forestry in the Republic of Serbia, 2018.
19. https://balkangreenenergynews.com/sepa-report-excessive-air-pollution-registered-in-belgrade-other-serbian-cities-in-2017/; 2019. 08. 05.
20. https://balkangreenenergynews.com/air-quality-in-serbia-unsatisfactory-implementation-of-measures-goes-hand-in-hand-with-economic-recovery/; 2019. 08. 05.