Frissítve: 2019. október


Albánia európai összevetésben is igen jelentős vízkészlet felett rendelkezik, ami várhatóan hosszú időre fedezni tudja a lakosság szükségleteit. A lakosság körülbelül 77%-nak van hozzáférése vezetékes ivóvízhez és 64%-nak szennyvíz elvezető rendszerhez. A szennyvíz körülbelül 13%-a kerül szennyvíz-kezelő rendszerbe. Az ország négy működő szennyvíz-kezelő telephelye közül egy felel meg a magasabb szintű környezetvédelmi előírásoknak.  Általános jellemző, hogy az ország ivó- és szennyvíz infrastruktúrája is elavult, felújításra szorul. A vízgazdálkodás terén jelentős problémát jelentenek az illegális vízvételezések. Becslések szerint 20134-ban a teljes éves vízellátás 67%-a ellentételezés nélkül zajlott.1

Bosznia-Hercegovina jelentős vízkészlettel rendelkezik. Területének nagy része a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Folyó vizekben gazdag, amelyek közül több is országon belül ered. A klímaváltozás hatásai miatt a folyók vízhozama ingadozó, ami kockázati tényezőt jelent az ivóvíz-ellátás, az energiatermelés és a mezőgazdaság szempontjából is.

Az ország ivó- és szennyvíz ellátó infrastruktúrája és vízminőség monitoring rendszere egyaránt leromlott állapotban van a 90-es évek háborúi, illetve a hiányos karbantartás miatt. A lakosság legnagyobb részének van hozzáférése az ivóvíz-ellátó rendszerhez. Az ivóvíz minősége alacsony, magas a szennyeződés mértéke, a monitoring rendszer pedig hiányos.2

A szennyvíz kezelése terén Bosznia a 70-es 80-as években kialakított, mostanra elavult és elhanyagolt állapotú infrastruktúrára támaszkodik. A lakossági és ipari szennyvíz legnagyobb része (több, mint 95%)3 kezelés nélkül kerül felszíni vizekbe, víznyelőkbe, így az érintett felszíni vizek és földalatti vízbázis egyaránt erősen szennyezettek.

Becslések szerint az ivóvíz ellátás és a szennyvíz-kezelés terén hozzávetőlegesen 3,6 milliárd euró beruházásra lesz szükség a 2035-ig terjedő időszakban ahhoz, hogy az ország megfeleljen az EU előírásainak.4

Észak-Macedónia felszíni és földalatti vízkészlete az ország méreteihez és népességéhez viszonyítva kielégítő mértékű. Tengeri kijárata nincs. A lakosság vízellátottsága magas mértékű, az infrastruktúra azonban felújításra szorul. Az ivóvíz-ellátást nagyrészt felszín alatti vízforrásokból biztosítják. A felszíni és a felszín alatti vizek minőségére is kockázatot jelent az, hogy a lakossági és ipari szennyvíz legnagyobb része kezeletlenül kerül a környezetbe. A vizek monitoring rendszere kielégítő minőségű. 5

A lakosság körülbelül 60%-nak van hozzáférése szennyvíz-elvezető rendszerhez. A szennyvíz-tisztító kapacitás körülbelül a lakosság 13%-át fedi le. Az ipari szennyvíz egy része szintén kezelés nélkül kerül a felszíni vizekbe.6 

Becslések szerint körülbelül 0,5 milliárd euró összértékű befektetésre (ami nem tartalmazza a meglévő infrastruktúra fenntartását és felújítását) lenne szükség, hogy az ország vízgazdálkodása megfeleljen az EU előírásainak. 7

Koszovó felszíni és földalatti vízkészlete regionális összevetésben egyaránt korlátozott mértékű. Az ország területén lévő folyók legnagyobb része helyben ered, tengeri kijárata nincs. A lakosság vízellátottsága magas mértékű, az infrastruktúra azonban elavult, felújításra szorul. Az ivóvíz-ellátás nagy részét öt víztározó biztosítja, amelyek vízminősége megfelelő, de a hiányos szennyvíz-kezelés miatt magas a szennyeződés kockázata. A vízellátás hosszú távú biztonsága kockázatos, az ország földrajzi adottságai, a klímaváltozás hatásai és a szennyezési problémák miatt mennyiségi hiányosságok jelentkezhetnek a jövőben.8

A lakosság körülbelül 73%-nak van hozzáférése szennyvíz-elvezető rendszerhez. A városi területeken közel 100%-os, míg vidéken 57% körüli az arány. Az országban mindössze egy szennyvíztisztító telep működik, így a szennyvíz legnagyobb része kezeletlen marad. Az ipari szennyvíz egy része szintén kezelés nélkül kerül a felszíni vizekbe.9 

Az ország 2017-2035 közötti időszakra szóló vizes stratégiája összesen 1,1 milliárd euró összértékű beruházási szükségletet azonosít, ami ahhoz szükséges, hogy a koszovói vízgazdálkodási szektor megfeleljen az EU-s előírásoknak.

Montenegró vízzel megfelelően ellátott ország, a vízforrásainak döntő hányada országon belül fakad. A felszíni és a felszín alatti vizek egyaránt jó minőségűek. Az ivóvíz nagy részét felszín alatti vízforrások biztosítják. A régiós átlagot meghaladva, a lakosság több mint 90%-nak van hozzáférése vezetékes ivóvízhez. A szennyvíz-elvezető rendszerek a lakosság 76%-át fedik le, míg az összes szennyvíz mindössze 18%-a kerül valamilyen szintű kezelésre.

Becslések szerint Montenegróban 2030-ig hozzávetőlegesen 640 millió euró beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy az ország vízellátása megfeleljen az EU-s irányelveknek. A források 2/3-át nemzetközi pénzügyi intézmények finanszírozásával, a maradékot pedig a központi költségvetés és helyi önkormányzatok költségvetésének terhére biztosítanák.10 

Szerbia tengeri kijárat nélküli ország, területének nagy része a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Nagyobb folyói mind az országhatáron túlról lépnek be az országba. A szerb kormány 2016-ban fogadott el Vízgazdálkodási Stratégiát.

Súlyos, megoldandó problémát jelent többek között a lakossági és ipari szennyvíz kezelése, a mezőgazdasági szennyezések kiküszöbölése és a megfelelő monitoring program kialakítása. A szennyvíz kezelése terén Szerbia jelentős elmaradásban van a Bizottság elvárásaihoz képest. A lakosság körülbelül felének nincs hozzáférése központi szennyvíz-elvezető rendszerhez, a szennyvíz-kezelő létesítmények pedig szinte egyáltalán nem felelnek meg az EU-s előírásoknak. Becslések szerint a szennyvíz-kezelés terén hozzávetőlegesen 5 milliárd euró összértékű forrás szükséges ahhoz az előírásoknak.11

További nehézséget jelentenek a klímaváltozás hatásai miatt gyakran kiszámíthatatlan áradások, villámárvizek elleni védekezés.


Források:

  1. https://sos.danubis.org/eng/country-notes/albania/ ; 2019.09.09.
  2. WBG, Water and Wastewater Services in the Danube Region, Bosnia & Herzegovina Country Note, 2015
  3. WBG, Water and Wastewater Services in the Danube Region, Bosnia & Herzegovina Country Note, 2015
  4. WBG, Water and Wastewater Services in the Danube Region, Bosnia & Herzegovina Country Note, 2015
  5. Water Strategy for the Republic of Macedonia - 2010
  6. Danube Water Program – Water and Wastewater Services in the Danube Region – FYR Macedonia, 2015.  
  7. Danube Water Program – Water and Wastewater Services in the Danube Region – FYR Macedonia, 2015.  
  8. Danube Water Program – Kosovo Country Note, https://sos.danubis.org/eng/country-notes/kosovo/; 2019. 09. 02.
  9. Water Strategy of Kosovo, 2017-2036
  10. Danube Water Program – Water and Wastewater Services in the Danube Region – Montenegro, 2015.
  11. Prof. Dr. Milan A. Dimkić; Dipl. Ing.Miodrag Milovanović, Dipl. Ing.: Serbian Water Management Strategy - Challenges of Water Management in a Non-EU Country, 2017.