Frissítve: 2019. október


Albániában a hulladékkezelés alacsony szervezettségű és hatásfokú. A lakossági hulladékot jobbára csak a városokban szállítják el. A szemétlerakók a legtöbbször ellenőrizetlen körülmények között működnek. A keletkező hulladék mennyiségéhez képest elenyésző mértékű az újrahasznosítás. A hiányos monitoring rendszer miatt csak elnagyolt becslések vannak a keletkező hulladék mennyiségét és kezelését illetően. Hosszú távú cél többek között a rendezetlen hulladéklerakók rehabilitációja, újrahasznosítás bevezetése. 1

Bosznia-Hercegovinában a központi hulladékgyűjtő szolgáltatók a lakosság körülbelül 75%-át látják el, az összegyűjtött hulladék kétharmada pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakókba kerül.2 Az ellátás nélküli településeken a lakosság jellemzően illegális hulladéklerakókat használ. A hulladék újrahasznosítására gyakorlatilag nem kerül sor.3

A monitoring rendszer és az adatgyűjtés nehézkes, a hulladékkezelés felügyeletével kapcsolatos feladatok megoszlanak a szövetségi és az állami szintű kormányzatok között. A hulladékkezelést jellemzően települési szinten szerveződő vállalatok végzik. Jelenleg 6 környezetvédelmi szempontból megfelelő regionális hulladéklerakó telep üzemel, további kettő pedig építés alatt áll. Felmérések szerint 10 hulladéklerakó lefedné az ország igényeit. A hiányos monitoring rendszer miatt az illegális hulladéklerakók számát illetően csak becslések vannak. 4 

A hulladékkezelés helyzete Észak-Macedónia a régió többi országához hasonló. A hulladékgyűjtő rendszer becslések szerint Észak-Macedónia – urbanizált – lakosságának körülbelül 70%-át fedi le (vidéken mindössze 10% körüli az arány).5 A hulladék elhelyezése, kezelése komoly hiányosságokat mutat. Az országban egyetlen engedéllyel rendelkező  hulladéklerakó működik, így a hulladék legnagyobb része kezeletlen, a környezetvédelmi normáknak nem megfelelő lerakókba kerül.6 Megfelelően kiépített és felügyelt lerakók hiányában monitoring rendszer sem működik, így a kormányzat hiányos adatokkal rendelkezik a szektorról. Komoly veszélyforrást jelentenek az ipari (bányászati) hulladéklerakók, amelyek számáról, elhelyezkedéséről és állapotáról szintén nincsenek pontos adatai a felügyeleti szerveknek. 7

A koszovói kormányzat értékelése szerint az országban a lakossági és az ipari hulladék kezelése sem megfelelő. A működő hivatalos hulladékgyűjtők nem felelnek meg a környezetvédelmi követelményeknek és nagy az illegális hulladéklerakók száma is. A városokban a hulladék szinte 100%-át szervezetten gyűjtik, míg a vidéki területeken mindössze 35% körüli az arány.

Koszovó 2013-2022-es időszakra szóló hulladékkezelési stratégiája szerint az időszak végéig körülbelül 135 millió euró beruházásra van szükség a kijelölt fejlesztési szükségletek teljesítéséhez. A stratégia szerint az összeg körülbelül 50%-át közpénzből, a fennmaradót pedig egyéb (magán szereplők, nemzetközi donorok) forrásokból kellene fedezni.8

Montenegróban a lakosság 76%-át fedi le valamilyen hulladékszállító szolgáltató, az elszállított hulladéknak körülbelül 40%-a kerül a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóba. A kormány tervei között szerepel négy új hulladékkezelő központ építése, ami elősegítené a hulladék megfelelő kezelését.9 A monitoring rendszer a régió többi országához hasonlóan hiányos, így nehéz pontos képet alkotni a kérdéskörről. Becslések szerint a keletkezett hulladék kevesebb mint 3%-a kerül újrahasznosításra.10

A szerbiai hulladékkezelési szektort jellemző hiányos monitoring rendszer miatt magas az adatok pontatlansága. Becslések szerint a lakossági hulladék 80-85%-a kerül az EU-s előírásoknak nem megfelelő helyi hulladéklerakókba. A hulladék kezelése elmaradott, szelektálás, újrahasznosítás elhanyagolható mértékben jelenik meg (2016-os adatok szerint a lakossági hulladék 3%-a lett újrahasznosítva).

Szerbia már jelezte, hogy az esetleges 2025-ös csatlakozását követően 11 éves átmeneti periódust kér a 27. számú, környezetvédelemmel foglalkozó EU-csatlakozási fejezet előírásainak teljesítéséhez. Becslések szerint az előírások teljesítése 4 milliárd euró körüli forrást igényel.11


Források:

  1. European Environment Agency,Country Fact Sheet Albania, September 2018.
  2. Mehmed Cero, Irem Silajdžic, Sanda Midžic Kurtagic: Waste Management in Bosnia and Herzegovina – Current Situation and Perspectives, 2018
  3. European Environment Agency, Bosnia and Herzegovina Country Fact Sheet, September, 2018.
  4. Mehmed Cero, Irem Silajdžic, Sanda Midžic Kurtagic: Waste Management in Bosnia and Herzegovina – Current Situation and Perspectives, 2018
  5. European Environment Agency – North Macedonia Country Fact Sheet September 2018;
  6. https://balkangreenenergynews.com/macedonia-to-launch-tendering-for-establishment-of-waste-management-system-in-east-north-east-regions/; 2019.09.09.
  7. Waste Management Straegy of the Republic of Macedonia 2008-2020.
  8. Strategy of the Republic of Kosovo on Waste Management 2013-2022
  9. Zero Waste Montenegro;https://www.zerowastemontenegro.me/waste-management-status-montenegro;2019.09.09.
  10. European Environment Agency – Country Fact Sheet – Montenegro; September 2018.
  11. Svetlana Jovanovic: Waste Management in Serbia – Problems, Challenges and Possible Solutions, https://balkangreenenergynews.com/waste-management-in-serbia-problems-challenges-and-possible-solutions/; 2019. július 31.