A Nyugat-Balkán zöld átmenetének elősegítése a XXIII. Mostari Nemzetközi Vásáron
2022. április 5. és 9. között került megrendezésre a XXIII. Mostari Nemzetközi Vásár, amely a nyugat-balkáni régió egyik legjelentősebb és leglátogatottabb gazdasági eseménye. Idén a Vásár partnerországa Magyarország volt, így kiemelt szerep jutott a hazai állami ügynökségeknek, intézményeknek, valamint kiváló bemutatkozási és üzletfejlesztési lehetőséget jelentett a kiállító magyar innovatív cégeknek is. Az exportfejlesztés és a fejlesztéspolitika támogatására hivatott hazai háttérintézmények közül megjelent többek között a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a CED, az Eximbank, a Hungary Helps Zrt., valamint a kiállítók között volt a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. (Zöld Központ) is. Idén az expo megnyitóján a házigazda, valamint Szerbia és Horvátország közjogi méltóságai mellett részt vett Szijjártó Péter külügyminiszter, aki beszédében hangsúlyozta a nyugat-balkáni térség európai integrációjának fontosságát, amelynek elősegítése a magyar külügyi tevékenységek egyik prioritása.
A vásár első napján a HEPA szervezésében került megrendezésre az Üzleti Fórum, amely első panelbeszélgetésének tematikája a környezetvédelem, kiemelten a megújuló energia és vízgazdálkodás, a panel moderátori szerepét Örlős László, a Zöld Központ ügyvezetője töltötte be.
A rendezvény második napján B2B egyeztetések zajlottak, amelyeken a helyi érdeklődő üzleti felek és közműcégek vezetői személyesen is találkozhattak a Zöld Központ munkatásaival, és megismerhették tevékenységi körünket, valamint feltérképezték a lehetséges együttműködési pontokat a környezetiparban aktív hazai cégekkel is.
A Vásár mellett a Zöld Központ munkatársai találkoztak a Mostari Egyetem képviselőivel, akik a Pécsi Egyetemmel közösen a napokban zárták a WBGC-2-es támogatási programban támogatást nyert „Cleantech” tudásközpont létrehozása Bosznia-Hercegovinában” című projektjüket. A projekt keretében létrehozott tudásközpont Bosznia-Hercegovinában egyedülálló módon integrálja a globális klímavédelmi célokkal és a későbbi uniós csatlakozással összefüggő beavatkozások megtervezéséhez, koordinálásához szükséges műszaki és gazdasági szaktudást. A projekt megvalósítása helyzetfelmérés és szükséglet-elemzés keretében beazonosításra kerültek a legfontosabb szennyezők és emissziócsökkentési lehetőségek, valamint létrehozták az ehhez szükséges adatbázisokat. A projektet az egyetem munkatársai folytatni kívánják a helyi szereplők bevonásával.
